Mítoszok a meddőségről

Ebben a blogbejegyzésben szeretnék bemutatni öt tévhitet, amelyek a beteljesületlen gyermekvállalási vágy témájában gyakran felmerülnek.

1. mítosz: „Ha nem jön a baba, az nem rossz dolog, mivel ezek a párok nem súlyosan betegek!"

Azonban gyakran nagyon nehéz elviselni és ha hosszan tartó lombik kezelések is hozzájönnek, akkor az sok párt érzelmileg nagyon megvisel. Érdemes itt megemlíteni, hogy a nő gyakran testileg is szenved ezeknek a kezeléseknek a következtében.

2. mítosz: „A természetnek biztosan volt oka arra, hogy ezeknek a pároknak nem lehet gyermeke.”

Gondoljunk csak bele, amikor kedvenc háziállatunk hirtelen és váratlanul elpusztul: Mire gondolt vajon a természet?

3. mítosz: Nagyon sokszor azt olvasom, hogy „létezik egy ’belső blokád’, azaz a nem kívánt gyermektelenség a mi a saját pszichológiai konfliktusainkat tükrözi (pl. a szülői szereppel vagy a túlzott gyermekvállalási vágy miatt).”

Nem! És azoknak, akik nem akarják elhinni, itt még egyszer hanygsúlyosan más színnel, nagy, vastag betűkkel írva: NEM. A tudattalan konfliktusok pszichológiai tünetekhez és rémálmokhoz vezethetnek, de nem akadályozzák meg a terhességet.

4. mítosz: Sajnos még mindig túl gyakran olvasom és hallom, hogy „a stressz minden bizonnyal szerepet játszik, ha egy nő nem esik teherbe”.

A mindennapi stressz biztosan nem. Hacsak a pár annyira stresszes, hogy a termékeny napokon

nem létesítenek már szexuális kapcsolatot egymással. Amíg nem háborús időket élünk és pl. menekülnünk kell, a mindennapi stressz nem játszik szerepet a terhesség bekövetkezésében.

5. mítosz: „A pszichének nincs hatása a teherbeesésre?”

Közvetve van, igen: a drogfogyasztás vagy pl. az olyan tényezők, mint a dohányzás a gyermekvállalási vágy ellenére, a teljesítménysportok űzése, a kezeletlen étkezési zavar a nőnél, vagy a pár korlátozott szexuális élete természetesen negatívan befolyásolhatják a terhesség bekövetkezését. Ilyen esetekben mindenképp van értelme a pszichológiai tanácsadás igénybevételének.