Termékenységi ismeretek – tudományos blogcikk

A termékenység a reproduktív egészség központi kérdése, amely mind az egyéni életre vonatkozó döntéseket, mind a társadalmi fejlődést befolyásolja. A téma fontossága ellenére a népesség termékenységével kapcsolatos ismeretek gyakran nem megfelelőek. Ebben a rövid, tudományos blogbejegyzésben (az AWMF-irányelv alapján, 2019) leírom a termékenységgel kapcsolatos ismeretek jelenlegi állását, azonosítom az ismeretek hiányosságait és megvizsgálom a reproduktív egészségre gyakorolt hatást.

A termékenységgel kapcsolatos ismeretek: leltár

Számos tanulmány kimutatta, hogy az általános népesség termékenységével kapcsolatos ismeretek korlátozottak. Kelsey et al. (2016) azt találta, hogy sokan nem ismerik az alapvető információkat a menstruációs ciklusról, az ovuláció időpontjáról és a termékenységet befolyásoló tényezőkről. A válaszadók mindössze 30%-a tudta helyesen meghatározni az ovuláció időpontját, ami jelentős tudáshiányra utal.

Ami már ismert: A kutatások többször is kimutatták, hogy a gyermekvállalás elhalasztására vonatkozó döntés sok nőnél önkéntelen gyermektelenséghez vezethet, mivel gyakran nem veszik figyelembe az életkorral összefüggő termékenységcsökkenés hatásait. Számos tudományos publikáció azt is megállapította, hogy Kearney és White (2016) szerint erős kapcsolat van az életkorral összefüggő, önkéntelen meddőség és a negatív pszichológiai következmények között, beleértve a szorongás, a depresszió, a bűntudat, a megbélyegzés és a rossz mentális egészség megnövekedett gyakoriságát.

A termékenységgel kapcsolatos ismereteket befolyásoló tényezők

A termékenységgel kapcsolatos ismeretek számottevően változnak számos tényezőtől függően, beleértve a nemet, az iskolai végzettséget és a kulturális hátteret. A tanulmányok azt mutatják, hogy a nők általában tájékozottabbak a termékenységről, mint a férfiak (Harrison et al., 2019). Ráadásul a magasabb iskolai végzettségűek jobban megértik a termékenységi folyamatokat és tényezőket.

A kulturális hiedelmek és a társadalmi normák is szerepet játszanak. Egyes kultúrákban a termékenység témája tabu, ami információhiányhoz és fokozott megbélyegzéshez vezet (lásd például Bunting et al., 2013). Ez csökkentheti a hajlandóságot a tanácsadói és támogató szolgáltatások igénybevételére, amikor gyermekvállalást próbálnak ki.

A termékenységre vonatkozó nem megfelelő ismeretek hatásai

A termékenységgel kapcsolatos nem megfelelő ismeretek jelentős hatással lehetnek a reproduktív egészségre. A saját testünkkel és a termékenységgel kapcsolatos ismeretek hiánya késleltetett terhességhez, beteljesületlen gyermekvállalási vágyhoz és pszichológiai stresszhez vezethet. Boivin et al. (2011) azt mutatja, hogy azoknál a pároknál, akiknek nincs kellő tudásuk a termékenységről, nagyobb a kockázata az olyan pszichés problémáknak, mint a szorongás és a depresszió.

Emellett a termékenységgel kapcsolatos nem megfelelő ismeretek az orvosi szolgáltatások igénybevételét is befolyásolhatják. Azok a párok, akik nem tájékozottak a termékenységi kezelési lehetőségekről, kevésbé hajlamosak segítséget kérni, ami helyzetük további romlásához vezethet (Greil et al., 2010).

Egyelőre még viszonylag tisztázatlanok a termékenységgel kapcsolatos, különösen a fiatalok körében elterjedt attitűdök és mítoszok, valamint az a kérdés, hogy mit (egyáltalán) ismernek és jelennek meg a lakosságban a termékenységet csökkentő kockázati tényezőkkel kapcsolatban. Például úgy tűnik, sokan nem veszik észre, hogy elszalasztják a gyermekvállalás lehetőségét, ha elhalasztják a gyermekvállalást. Azokban a vizsgálatokban (pl. Bretherick et al., 2009; Bunting és Boivin 2008), amelyekben az egyes életmódbeli tényezők termékenységre gyakorolt hatásával kapcsolatos ismereteket értékelték, a válaszadók keveset tudtak a konkrét kockázatokról. Bunting és Boivin (2008) tanulmányában a megkérdezett diáklányok hamisan hittek bizonyos mítoszokban és „pszeudoprotektív tényezőkben” (pl. magasabb termékenység vidéken élve, megnőtt a fogantatás valószínűsége örökbefogadás után), amelyeket nagyrészt megerősített egy hasonló, német diákok körében végzett felmérés.

A legtöbb tanulmányban még a rizikófaktor életkorát is jelentősen alábecsülik a válaszadók (Bretherick, 2009; Lampic et al., 2006; Skoog és mtsai, 2006). Ezzel szemben az asszisztált reprodukció révén teherbe esés esélyét jelentősen túlbecsülik (lásd például Adashi és mtsai, 2000; Maheshwari et al., 2008; Stöbel-Richter et al., 2012). Nem elhanyagolható számú pár számolt be a felmérések során arról, hogy annak ellenére, hogy gyermeket szeretnének, nem élnek együtt a fogantatáshoz optimális időben (az Allensbach Institute for Demoscopy 2007-es felmérésében a párok 20%-a, Pook és munkatársai, 2002-ben pedig a párok 50%-a), ami szintén tudáshiányra utalhat.

Az elmúlt évek tanulmányai azt mutatják, hogy a termékenységi zavarok megelőzésének témája nem eléggé kutatott. Tanulmányokra különösen a következő szempontokról lenne szükség: a különböző életkorú, különböző társadalmi osztályú és származású emberek termékenységi zavaraira vonatkozó ismeretek és attitűdök meghatározói, kockázati tényezők azonosítása és oktatása (például elhízás, chlamydia fertőzés, életmódbeli tényezők, mint a nikotin és anabolikus szteroid fogyasztás), valamint megelőző intézkedések kidolgozása és értékelése az alapellátásban, különösen a fiatal betegek esetében.

Következtetések és ajánlások

Az általános népesség termékenységével kapcsolatos ismeretei gyakran nem megfelelőek, és jelentős tudáshézagokat mutatnak. A reproduktív egészség előmozdítása és a meddőség elleni küzdelem érdekében kulcsfontosságú olyan oktatási és figyelemfelkeltő programok kidolgozása, amelyek a lakosság különböző csoportjaira irányulnak. Ezeknek a programoknak információkat kell nyújtaniuk a menstruációs ciklusról, az életkornak a termékenységre gyakorolt hatásáról és a termékenységi kezelési lehetőségekről.

Bibliográfia

Adashi EY, Cohen J, Hamberger L et al. (2000) Közvélemény a meddőségről és kezeléséről: nemzetközi felmérés. A Bertarelli Alapítvány Tudományos Tanácsa. Hum Reprod 15: 330-334

AWMF irányelv 016-003. A termékenységi zavarok pszichoszomatikusan orientált diagnosztikája és terápiája (2019-es frissítés); 9. https://register.awmf.org/de/leitlinien/detail/016-003.

Bretherick KL, Fairbrother N, Avila L et al. (2009) Termékenység és öregedés: tudják-e a reproduktív korú kanadai nők, mit kell tudniuk? Fertil Steril 93: 2162-2168

Boivin J, Griffiths E, Venetis CA. Érzelmi distressz meddő nőknél és az asszisztált reproduktív technológiák kudarca: prospektív pszichoszociális tanulmányok metaanalízise. BMJ. 2011. február 23.;342:d223. doi: 10.1136/bmj.d223. PMID: 21345903; PMCID: PMC3043530.

Bunting L, Boivin J (2008) Ismeretek a meddőség kockázati tényezőiről, a termékenységi mítoszokról és az egészséges szokások illuzórikus előnyeiről fiatalok körében. Zümmögés. Szaporodás: den168

Bunting L, Tsibulsky I, Boivin J, Termékenységi ismeretek és hiedelmek a termékenységi kezelésről: a Nemzetközi Termékenységi Döntéshozatali Tanulmány eredményei, Human Reproduction, 28. kötet, 2. szám, 2013. február, 385–397. oldal, https://doi.org/3/10.10p9

Greil, AL, Slauson-Blevins, K. és McQuillan, J. (2010), The experience of infertilitás: a legújabb szakirodalom áttekintése. Sociology of Health & Illness, 32: 140-162. https://doi.org/10.1111/j.1467-9566.2009.01213.x

Harrison RF, He W, Fu S, Zhao H, Sun CC, Suidan RS, Woodard TL, Rauh-Hain JA, Westin SN, Giordano SH, Meyer LA. Az endometriumrákban vagy atípusos hiperpláziában szenvedő reproduktív korú nők gondozásának és termékenységi eredményeinek nemzeti mintái. Am J Obstet Gynecol. 2019. nov.;221(5):474.e1-474.e11. doi: 10.1016/j.ajog.2019.05.029. Epub 2019. május 22. PMID: 31128110; PMCID: PMC7069241.

Kearney AL, White K, A nők gyermekvállalási késleltetési döntéseinek pszichoszociális meghatározó tényezőinek vizsgálata, Human Reproduction , 31. kötet, 8. szám, 2016. augusztus, 1776–1787. oldal, https://doi.org/10.1093/humrep/dew124

Kelsey, MM, et al. (2016). "A termékenység és a reproduktív egészség ismerete fiatal felnőttek körében: keresztmetszeti tanulmány." Journal of Adolescent Health, 59(3), 345-351. doi:10.1016/j.jadohealth.2016.05.012.

Lampic C, Svanberg AS, Karlstrom P et al. (2006) Termékenységi tudatosság, gyermekvállalási szándékok és a szülőséggel kapcsolatos attitűdök a női és férfi akadémikusok körében. Hum Reprod 21: 558-564

Maheshwari A, Porter M, Shetty A et al. (2008) A nők tudatossága és a gyermekvállalás késésének észlelése. Fertil Steril 90: 1036-1042

Skoog Svanberg A, Lampic C, Karlström PO et al. (2006) A szülői szerephez való hozzáállás és a termékenység tudatossága a posztgraduális hallgatók körében Svédországban. Gender Medicine 3: 187-195

Stöbel-Richter Y, Geue K, Borkenhagen A et al. (2012) Mit tud a reproduktív gyógyászatról? Egy német reprezentatív felmérés eredményei. PLOS ONE 7: